Ima a szenvedő Jézushoz

Édes, szenvedő Jézusom, veled akarok szenvedni. Nem csak bűnös szívem szentelt igénye kényszerít a penitencia útjára, hanem a te irántad érzett szeretet is. Nem, nem maradhatok el tőled. A te nyomdokaidban akarok járni, szívemben ég a te szerető, fájdalmas arcod. Szelíden hallgattál, mikor erőd fogytán összeroskadtál, hallgattál minden szaggató korbács és sebző szegverés alatt, de a nagycsütörtök éjjelén feljajdultál, zokogtál. Véres könnyeid a Getszemáni füvein lassan kúsztak a föld felé. Lelked felnyögött a világ bűneinek irtóztató terhe alatt, de nem ingadoztál, kitártad karjaidat. „Atyám ne az én akaratom legyen, hanem a tiéd.”

Imádlak Téged, édes Isteni Megváltóm, Te megrendítő,

vigasztaló kinyilatkoztatása a szeretetnek. Én már értelek

Téged, és könnybe lábadt szemmel nézek föl rád. Hála, hála Neked…