2013. november 9., szombat

Mi az én hivatásom? A szeretet



Lisieux-i Szent Teréz hivatását keresve Assisi Szent Ferencre bukkan, aki nem akart pap lenni. Így könnyebben megérti a fiatal karmelita apáca, hogy nem kell mindenkinek pappá szentelődnie ahhoz, hogy nagy szent legyen. Keresése ugyan sántít, mert Ferenc férfi volt, s ha nem is áldozópap, de szerpap, klerikus, érinthette az Eukarisztiát, prédikálhatott. Teréz megtalálta helyét az Úr Jézus titokzatos Testében, az Egyházban. Szív vagyok benne!- ujjongott fel. Mint minden embernek a szeretetre van hivatása és küldetése, a pap sem kivétel. Azzal, hogy sok természetes örömtől elesik hivatás-vállalása miatt, ezekért pótlást kap. Lemondása éppen úgy érdemszerző, mint a házastársak-szülők szeretete, önfeláldozása, amikor társukat és gyermekeiket boldogító szeretettel szolgálják. A papoknak szolgálatuk van kegyelemosztásra, türelemre, misézésre, gyóntatásra. Mindezzel boldogítani tudják embertestvéreiket. A papnak óriási szívnek kell lennie. – Ifjú teológus koromban a megyéspüspök atya méltatta gyémántmisés rendtársunkat Szombathelyen. Ki is tüntette, püspöki tanácsossá nevezte ki .Amikor szerényen átvette a megérdemelt kitüntetést,válaszában azt mondta, amit nekünk Jézus Krisztus ajánl: „Így ti is, amikor mindent megtesztek, amit parancsoltak nektek, mondjátok: Haszontalan szolgák vagyunk, csak azt tettük, ami a kötelességünk volt”. (Lk 17,10) Örömömre szolgál, hogy Krisztus haszontalan szolgája vagyok!

Bánk atya

2013. november 7., csütörtök

Szent Borbála ábrázolása



A Szent Borbála legendában a vértanú alakja és tisztelete mintegy másfél évezreden át ma is sugárzik. A hirtelen, a váratlan, és a készületlen halál elleni oltalmazónak tekintik.
A bányászok mindig örökös veszedelemben dolgoztak. Végszükségben fordultak Borbálához, mint védőszenthez, aki védett a hirtelen halál, a sebesülés, a villámcsapás és a tűzvész ellen. A hirtelen halál elleni védelem magyarázatát abban kereshetjük, hogy Borbála azt a kegyelmet kérte Istentől, hogy ne hagyja meghalni az utolsó kenet felvétele nélkül.
A bányászok - a hagyománytiszteletük következtében - mindig kiemelkedtek a többi szakma művelői közül., mert a legősibb mesterség művelői a bányászok.  Évszázadokon át a leszállás előtt - a felolvasóteremben - a kijelölt vájár így fohászkodott: "Oh, Szent Borbála!  Hozzád fordulunk mindazok, kik a föld mélyébe leereszkedünk. Oltalmazz meg minket minden szerencsétlenségtől és bajtól. Könyörögj érettünk és légy erős pártfogónk mindörökké. Ámen."Így vált Szent Borbála a bányászok védőszentjévé, akik a sújtólég veszélyében dolgoznak, életüket nap, mint nap kockáztatva.
Bányász himnusz harangjátéka: http://youtu.be/wFd9SAFh8yo
A bányászaton kívül más foglalkozási ágaknak is védőszentje lett:
A harangot meghúzták vész esetén, ezért a harangozók és harangöntők védőszentje. A puskapor feltalálása után, amelyet úgy tekintettek, mint a villám és a tűz egyesített erejét, Borbála a tüzéreknek is védőszentje lett. A torony miatt, amelyben lakott, és amellyel oly gyakran ábrázolják az építészek, kőművesek, cserepesek védőszentje.
Valahányszor Borbála pogány apja kereskedelmi útra ment, leányát egy magas toronyba zárta. Egy ilyen távollétet ragadott meg Borbála arra, hogy miután már régóta vágyott a keresztségre, fölvételét kérje az Egyház közösségébe. A Szentháromságba vetett hite jeleként a torony falába, amelyen addig csak két ablak volt, vágatott egy harmadikat is. Atyja hazatérve az ablakok számából fölismerte, hogy leánya elhagyta ősei hitét. Emiatt azonnal meg akarta ölni, ám Borbálának sikerült elmenekülnie, mert a torony fala és a sziklák megnyíltak előtte. Ezért a szent ábrázolásában a torony ott szerepel, valamint a kard is. Apja bíró elé vitte, aki fővesztésre ítélte, és ekkor történt a legszörnyűbb: az apa, aki korábban esztelen féltékenységgel óvta a leányát, most maga ragadta meg a kardot és fejezte le. Mikor azonban hazafelé ment, villám sújtotta őt, és nem maradt belőle más, csak egy maréknyi hamu. A legenda különböző elemeihez kapcsolódik. Így a ,,hirtelen és készületlen halál'' elleni oltalmazónak tekintik, mivel atyja ezzel bűnhődött gonoszságáért. Gyakran így imádkoznak: ,,Add meg, ó Urunk, hogy Szent Borbála közbenjárására halálunk előtt részesülhessünk szentségeidben.'' Ez a magyarázata annak, hogy a művészek gyakran ábrázolják Borbálát úgy, hogy a kezében cibóriumot és felette ostyát tart.