Kik számunkra ezek a „pénzváltók”, akik tartós kamatot képesek szerezni? Ők a szegények. Ne felejtsétek el: a szegények állnak az evangélium középpontjában; az evangéliumot nem érthetjük meg a szegények nélkül.
A szegények ott vannak Jézusnak a személyiségében, aki mivel gazdag volt, kiüresítette önmagát, szegénnyé tette magát, bűnné, a legsúlyosabb szegénységgé tette magát.
A szegények örök jövedelmet biztosítanak számunkra, már most lehetővé teszik, hogy meggazdagodjunk a szeretetben. Mert a legnagyobb legyőzendő szegénység a mi szeretetben való szegénységünk. A legnagyobb legyőzendő szegénység a mi szeretetben való szegénységünk!
A Példabeszédek könyve a szeretetben szorgalmas asszonyt dicséri, akinek értéke meghaladja a gyöngyét. Ezt a nőt kell utánozni, aki – amint mondja a szöveg – „kinyújtja kezét a szegénynek” (Péld 31,20). Ennek a nőnek ez a nagy vagyona! Nyújtsd ki kezed a rászorulók felé, ahelyett, hogy azt követelnéd, ami hiányzik neked: így megsokszorozod a kapott talentumokat!
Közeledik a karácsony, az ünnepek ideje. Sokan ilyenkor azt mondják: „Mit vásárolhatok? Mim lehet még? Mennem kell vásárolni az üzletekbe.” Mondj mást: „Mit adhatok másoknak?” Hogy olyan legyek, mint Jézus, aki önmagát adta nekünk, ő született ugyanis abban a jászolban.
Így érkezünk el a példázat végéhez: lesz, aki bőségben él majd, lesz, aki eltékozolta életét, és szegény marad (vö. Mt 25,29). Az élet végén ugyanis feltárul a valóság: lebukik a világ fikciója, mely szerint a siker, a hatalom és a pénz ad értelmet az életnek, a szeretet pedig, az, amit odaadtunk, valódi gazdagságként jelenik meg. Azok a dolgok elenyésznek, a szeretet viszont felragyog! Az egyik nagy egyházatya ezt írta: „Így történik az életben: miután eljött a halál, és vége az előadásnak, mindenki leveszi a gazdagság és a szegénység álarcát, és elhagyja ezt a világot. Az emberek csak tetteik alapján lesznek megítélve, egyesek valóban gazdagnak, mások szegénynek bizonyulnak” (Aranyszájú Szent János: Homíliák a szegény Lázárról, II, 3).
Ha nem akarunk szegényen élni, kérjük a kegyelmet, hogy meglássuk Jézust a szegényekben, és szolgálni tudjuk Jézust a szegényekben!
Szeretnék köszönetet mondani Isten sok hűséges szolgájának, akik nem hívják fel magukra a figyelmet, de akik így, szolgálva élnek. Például Roberto Malgesini atyára gondolok. [Comói pap, akit 2020. szeptember 15-én meggyilkoltak.] Ez a pap nem gyártott elméleteket; egyszerűen Jézust látta a szegényekben és az élet értelmét a szolgálatban látta. Gyengéden törölgette az emberek könnyeit, a vigasztaló Isten nevében. Napjának kezdete az ima volt, hogy befogadja Isten ajándékát; a nap középpontja a szeretet, hogy a kapott szeretetet gyümölcsöztesse; a vége pedig a ragyogó tanúságtétel az az evangéliumról. Ez az ember megértette, hogy ki kell nyújtania kezét a sok szegény ember felé, akikkel naponta találkozott, mert mindegyikben Jézust látta.
Testvérek, kérjük a kegyelmet, hogy ne szavakban, hanem tettekben legyünk keresztények! Hogy gyümölcsöt hozzunk, ahogyan Jézus kívánja! Így legyen!
Forrás: Magyar Kurir
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése