„Boldogok, akik sírnak, mert vigasztalást nyernek” (Mt 5,4). Ellentmondásos szavaknak tűnnek, mert a sírás nem az öröm és a boldogság jele.

„Boldogok, akik sírnak, mert vigasztalást nyernek” (Mt 5,4). Ellentmondásos szavaknak tűnnek, mert a sírás nem az öröm és a boldogság jele. Sírásra és szenvedésre okot a halál, a betegség, az erkölcsi bajok, a bűn és a hibák adnak: egyszerűen a törékeny, gyenge és nehézségekkel teli mindennapi élet. A hálátlanságok és meg nem értések sebeit hordozó, megpróbált élet. Jézus boldognak mondta azokat, akik sírnak ezek miatt, és mindezek ellenére bíznak az Úrban, és az ő oltalma alá húzódnak. Nem érzéketlenek, nem is keményítik meg szívüket a fájdalomban, de türelmesen reménykednek Isten vigasztalásában, és ezt a vigaszt már ebben az életben megtapasztalják.

A harmadik boldogságban Jézus kijelenti: „Boldogok a szelídek, mert örökölni fogják a földet” (Mt 5,5). Testvérek, szelídség! A szelídség jellemző Jézusra, aki azt mondja magáról: „Tanuljatok tőlem, mert szelíd és alázatos szívű vagyok” (Mt 11,29). Szelídek azok, akik képesek az önuralomra, akik teret engednek a másiknak, meghallgatják és tisztelik életmódjában, szükségleteiben és kéréseiben. Akik nem akarják sem elnyomni, sem kisebbíteni a másikat, akik nem akarnak felülkerekedni és uralkodni mindenen, akik nem akarják saját elképzeléseiket és érdekeiket másokra kényszeríteni. Az ilyen emberek, akiket a világi mentalitás nem becsül meg, értékesek Isten szemében, aki örökségül adja nekik a megígért földet, vagyis az örök életet. Ez a boldogság is itt, lent kezdődik, és odafenn, a mennyben, Krisztusban teljesedik be. A szelídség! A mai életben – a világban is, ahol sok az agresszió, de a mindennapi életben is – az első dolog, ahogy reagálunk, az agresszió, a védekezés… Szelídségre van szükségünk, hogy a szentség útján előrehaladhassunk! Meghallgatás, tisztelet, nem támadás: szelídség!

Kedves testvérek, ha a tisztaság, a szelídség és az irgalmasság mellett döntünk; ha azt választjuk, hogy lélekben szegényen és szomorúan az Úrra bízzuk magunkat; ha az igazságosság és a béketeremtés mellett kötelezzük el magunkat – mindez azt jelenti, hogy szembeszállunk ennek a világnak a mentalitásával, a birtoklásnak, az esztelen szórakozásnak, a leggyengébbekkel szembeni arroganciának kultúrájával. A szentek és a boldogok ezen az evangéliumi úton jártak. A mai főünnep, mindenszentek ünnepe, az életszentségre szóló személyes és egyetemes meghívásra emlékeztet bennünket, és biztos példaképeket kínál számunkra erre az útra, amelyet mindenkinek egyedülálló és megismételhetetlen módon kell végigjárnia. Gondoljunk csak a szentek ajándékainak és konkrét történeteinek kimeríthetetlen változatosságára: a szentek nem egyformák, mindegyiknek megvan a maga személyisége, és életszentségét mindegyikük saját személyisége szerint alakította ki! Mindannyian képesek vagyunk erre, mi is tudunk ezen az úton járni! Szelídség, kérlek benneteket, szelídség! És járjunk az életszentség útján!

Krisztus hű tanítványai eme hatalmas családjának van egy anyja: Szűz Mária. Mi mindenszentek királynője címmel tiszteljük, de ő elsősorban anya, aki mindenkit arra tanít, hogy befogadja és kövesse az ő Fiát. Segítsen bennünket, hogy a boldogságok útján járva tápláljuk magunkban az életszentség utáni vágyat!

Ferenc pápa

Forrás:Magyar Kurír