A "szerzetesség harmadik virágkorának csekély három évtizede" összekapcsolódik a Ferences Szegénygondozó Nővérek szolnoki és jászberényi jelenlétével.

Ferences Szegénygondozó Nővérek

Egy rész a teljes anyagból:

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei rendházak és tevékenységük ismertetésének végére érve megállapíthatjuk, hogy a magyar szerzetesség harmadik virágkorának csekély három évtizede alatt 1920-1950 között a megyében is hatalmas fejlődés ment végbe. A szerzetesházak száma 5-ről 22-re emelkedett. Ezen belül a férfirendeké 3-ról 6-ra, a női szerzeteké 2-ről 16-ra nőtt. 1948-ban az 50 férfiszerzetes közül 28 volt felszentelt pap.97 Ugyanabban az évben 111 szerzetesnő végezte szeretetszolgálatát az alföldi megyében.98 Ebből Szolnokon 5 (Pintér Ilona, szolnoki lakos szóbeli közlése), szegénygondozó nővér.

A magyar szerzetesség életét a két világháború közötti időszakban mindenekelőtt a már meglévő rendek számbeli erősödése, új rendek meghonosodása, illetve új magyar kongregációk keletkezése jellemzi.101 A 20-as évek végétől kezdve már ezek a tényezők éreztetik hatásukat az Alföldön is. Ehhez járul az egyházi vezetés törekvése az eddig elhanyagolt — helyenként protestáns többségű — területek szerzetesek segítségével történő misszionálására.102 Meg kell azonban állapítanunk, hogy ez a törekvés is csak csökkenteni tudta e területek elmaradottságát az ország — e szempontból — fejlettebb területeihez képest.103

A szerzetesség felvirágzásának másik jele a szerzetesi szellem és fegyelem megszilárdulása, illetve a szerzetesek aktivitásának rendkívüli fokozódása.104 Ennek számtalan jelét tapasztalhattuk a megye szerzetházainak ismertetésénél is, annak ellenére, hogy nem tudtuk minden tevékenységi területüket ismertetni. Munkánk természeténél fogva egyébként is csak a külvilág számára érzékelhető cselekvéseiket mutathattuk be.

A terjeszkedés a II. világháború után sem állt meg. Még 1948-ban is két rendházat alapítottak a megyében.

Ezzel azonban a harmadik virágkor végéhez értünk. 1948 és 1950 között az iskolák, kórházak és szociális intézmények államosítása következtében a szerzetesek nagy része elvesztette működési területét, majd 1950. szeptember 7-én az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel megvonta a szerzetesrendek működési engedélyét.105 Az év végéig Jász-Nagykun-Szolnok megye minden rendházát át kellett adni a hatóságoknak.106 A szerzeteséletet ezzel hosszú időre kioltották.107

Ferences Szegénygondozó Nővér

A Szegénygondozó Nővérek Társulatának az az Egerben kidolgozott szegénygondozási módszer az előzménye, amely „Egri Norma", később „Magyar Norma" néven országosan, majd külföldön is ismertté vált. Az akcióban dolgozó katolikus női munkatársak közül kerültek ki a Társulat első tagjai. A nővérek mindenhol a koldulást kívánták megszüntetni. Ennek érdekében a következő tevékenységet végezték: társadalmi gyűjtések lebonyolítása és elosztása, szegények kihelyezése, felügyelete, árvaszéki és hasonló kivizsgálások, környezettanulmányok készítése, egyházközségi segélyek elosztása.78

Már egy évvel az alapítás után, 1931-ben megkezdték szolgálatukat Szolnokon,79 külső gondozást végezve, majd 1932-től — az Isteni Megváltó Leányait felváltva — 30 nő és 30 férfi belső gondozását is vállalták a Városi Szeretetházban.80

Jászberényben 1936-tól külső,81 1948-tól — a Hatvani úti Városi Szeretetotthonban — 40 személy belső gondozását végezték a nővérek.82

 

 

 

+ a jászberényi ferences rendház a török hódoltság előtt 1472-1594 között már működött + + a jánoshidai premontrei rendház már működött a XII-XVI. században, majd újjászervezve 1786-ig

A szerzetesrendek, kongregációk és társaságok névrövidítéseinek feloldása: C.S.C.Sz. Páli Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek (Congregatio Sororum Caritatis de Szatmár) C.S.P.S. Szegénygondozó Nővérek Társulata (Congregatio Sororum Pauperibus Succurentium) C.S.S.M. Szervita Nővérek, Szűz Mária Szolgálóleányainak Magyar Kongregációja (Congregatio Sororum Servarum Mariae) F.S.C Keresztény Iskolatestvérek Kongregációja (Institutum Fratrum Scholarum Christianarum) Irg. Nőv. Irgalmas nővérek, Páli Szent Vince Szeretetleányai K.K.N.T. A Krisztus Királyról nevezett Népművelő Testvérek Társasága O.C.D. karmeliták (Ordo Fratrum Discalceatorum Beatae Mariae Virginis de Monte Carmelo) O.F.M. ferencesek (Ordo Fratrum Minorum) O.Praem premontreiek (Ordo Canonicorum Regularium Praemosntratensium) O.S.M. szerviták (Ordo Servorum Mariae) S.D.R. Az Isteni Megváltó Leányainak Kongregációja (Congregatio Sororum a Divino Redemptore) S.D.S. Az Isteni Üdvözítő Nővérei, Salvátor Nővérek (Congregatio Sororum Divini Salvatoris) S.F.S.B. Szent Benedek Leányainak Társasága (Societas Filiarum Sancti Benedecti)

(A térképet tervezte és rajzolta, a rövidítésjegyzéket összeállította: Barna Gábor.)

 

forrás: forrás:
Kósa Károly: SZERZETESRENDEK ÉS HÁZAIK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETÉN 1920 és 1950 KÖZÖTT (Magyar egyháztörténeti vázlatok 3. 1991. Szerk. Horváth Tibor. Bp. 1992.
Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége, p. 149-159.)

http://www.kosakaroly.hu/irasok/szerzetes/rendek.html