Ferences Szegénygondozó Nővérek |
A magyar szerzetesség életét a két világháború közötti időszakban mindenekelőtt a már meglévő rendek számbeli erősödése, új rendek meghonosodása, illetve új magyar kongregációk keletkezése jellemzi.101 A 20-as évek végétől kezdve már ezek a tényezők éreztetik hatásukat az Alföldön is. Ehhez járul az egyházi vezetés törekvése az eddig elhanyagolt — helyenként protestáns többségű — területek szerzetesek segítségével történő misszionálására.102 Meg kell azonban állapítanunk, hogy ez a törekvés is csak csökkenteni tudta e területek elmaradottságát az ország — e szempontból — fejlettebb területeihez képest.103
A szerzetesség felvirágzásának másik jele a szerzetesi szellem és fegyelem megszilárdulása, illetve a szerzetesek aktivitásának rendkívüli fokozódása.104 Ennek számtalan jelét tapasztalhattuk a megye szerzetházainak ismertetésénél is, annak ellenére, hogy nem tudtuk minden tevékenységi területüket ismertetni. Munkánk természeténél fogva egyébként is csak a külvilág számára érzékelhető cselekvéseiket mutathattuk be.
A terjeszkedés a II. világháború után sem állt meg. Még 1948-ban is két rendházat alapítottak a megyében.
Ezzel azonban a harmadik virágkor végéhez értünk. 1948 és 1950 között az iskolák, kórházak és szociális intézmények államosítása következtében a szerzetesek nagy része elvesztette működési területét, majd 1950. szeptember 7-én az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel megvonta a szerzetesrendek működési engedélyét.105 Az év végéig Jász-Nagykun-Szolnok megye minden rendházát át kellett adni a hatóságoknak.106 A szerzeteséletet ezzel hosszú időre kioltották.107
Ferences Szegénygondozó Nővér |
Már egy évvel az alapítás után, 1931-ben megkezdték szolgálatukat Szolnokon,79 külső gondozást végezve, majd 1932-től — az Isteni Megváltó Leányait felváltva — 30 nő és 30 férfi belső gondozását is vállalták a Városi Szeretetházban.80
Jászberényben 1936-tól külső,81 1948-tól — a Hatvani úti Városi Szeretetotthonban — 40 személy belső gondozását végezték a nővérek.82
+ a jászberényi ferences rendház a török hódoltság előtt 1472-1594 között már működött + + a jánoshidai premontrei rendház már működött a XII-XVI. században, majd újjászervezve 1786-ig | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
(A térképet tervezte és rajzolta, a rövidítésjegyzéket összeállította: Barna Gábor.) |
forrás: forrás:
Kósa Károly: SZERZETESRENDEK ÉS HÁZAIK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETÉN 1920 és 1950 KÖZÖTT (Magyar egyháztörténeti vázlatok 3. 1991. Szerk. Horváth Tibor. Bp. 1992.
Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége, p. 149-159.)
Kósa Károly: SZERZETESRENDEK ÉS HÁZAIK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETÉN 1920 és 1950 KÖZÖTT (Magyar egyháztörténeti vázlatok 3. 1991. Szerk. Horváth Tibor. Bp. 1992.
Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége, p. 149-159.)
http://www.kosakaroly.hu/irasok/szerzetes/rendek.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése