Közösségünk nevében szeretettel hívunk mindenkit a Jótékonysági
estre.
Aki teheti, kérjük terjessze azok felé is, akiket mi nem érünk
el!
Teljen meg a színházterem! Kezdődjék a műsor!
2014. május 23. péntek
2014. május 23. péntek
2014. május 8., csütörtök
2014. május 7., szerda
Hírek Ludányhalásziból
Szegénygondozó Nővérek Társulata
1927-ben P. Oslay Oswald ferences rendi szerzetes kezdeményezésére alakult meg Egerben a Szegénygondozó Nővérek Társulata, azzal a céllal, hogy a legszegényebb és legrászorultabb embereken segítsenek. A Társulatnak köszönhetően az Egri norma a szegénygondozás országos normájává vált. A nővérek a legszegényebbeket igyekeztek megtalálni és ahol lehetett a helyszínen látták el a rászorulókat. A magatehetetleneket szeretetotthonba víve halálukig gondozták.
1931-ben Ludány földesura gr. Pejacsevich Mikó Endre eladta minden falubeli tulajdonát, eladott birtokainak egy részéből jött létre a Horka nevezetű falurész. A Ráday-féle kastélyt a Szegénygondozó Nővérek Szmrecsányi Lajos egri érsek segítségével vásárolták meg. Az első nővérek 1931. szeptembe 19-én érkeztek Ludányba, október 3-án a plébániatemplomban megtörtént az első ludányi „beöltöztetésük”, melyet P. Oslay Oswald személyesen végzett. A kastély területén levő saját kápolnájukat 1931. november 1-én áldották meg, védőszentjük a Szentséges Szív lett. A zárdalelkész és a zárda lelki igazgatója – egy rövid időre – P. Oslay Oswald lett. Miután a Társulatot tartománnyá emelték, a szerzet egyházi joghatósága Pálók Mária Franciska (a rend egyik alapítója) ludányi újoncmestert nevezte ki tartományfőnöknővé. A ludányi szeretetház a főnöknő és titkárnőjének állandó tartózkodási helye, a rendnek pedig tartományi székháza lett, innen vezetve a 30-as évek végére 48 zárdával rendelkező Társulatot. Mária Franciska haláláig, 1979-ig látta el legfőbb elöljárói hivatását. 1934-ben Bayler István ludányi plébános Oslayval együtt felvetették egy járási szeretetház gondolatát, és több évi tárgyalás után 1937 márciusában nyílt meg a Szeretetház és Üdülő. Erre a célra a nővérek a kastélyhoz tartozó versenyistállókat és cselédlakásokat engedte át. A szeretethát 60 fő befogadására volt alkalmas, az üdülőben pedig egy közfürdő is létesült, mely az egész környéken páratlan volt.
A világháború kitörése után a Szeretetházban lengyel menekülteket fogadtak be. 1940. nyarán egy kis kápolnát építettek a zárda területén. 1944 végén ’45 elején a község a front közepén állt. Orosz repülők többször lőtték és bombázták a falut, egy bomba éppen a zárda falai mellé helyezett benzines gépkocsikat találta el, ezek felrobbanása megrongálta a kastélyt. 1945. februárban román hadikórház lett a zárdából.
A front elvonulta után egy évvel, 1946. június 21-én Mindszenty József itteni látogatása során a zárdában szállt meg. 1948-ban a rend Ludányba tartotta meg a háború utáni első általános káptalanát. Sötét fellegek gyülekeztek a 40-es évek végén a katolikus egyház felett, melynek szele már 1948-ban érintette a községet. Ekkor államosították ugyanis a katolikus iskolákat. 1950-ben megtörtént a szerzetesrendek erőszakos feloszlatása. Sorsát a Társulat sem tudta elkerülni. Még ugyanebben az évben országosan 300 nővérnek kellett beszüntetnie tevékenységét. 1950. június 10-én 150 apácát szállítottak a Ludányi rendházba, ahol 1 hónapig tartózkodtak, majd innen Jászberénybe víve szétengedték őket. A rend ezután Ausztriába telepedett át és csak a demokratikus átmenet után, 1990-ben indították újra közösségi életüket Magyarországon. A rend feloszlatása után a kastély előbb SZÖVOSZ iskola, majd pedig ideg és elmegyógyintézet lett, ahol a nővérek egy része is tovább folytatta munkáját. Az egykori Ráday kastély jelenleg is ezt a funkcióját tölti be, az idők folyamán modern épületekkel gazdagodva.
1927-ben P. Oslay Oswald ferences rendi szerzetes kezdeményezésére alakult meg Egerben a Szegénygondozó Nővérek Társulata, azzal a céllal, hogy a legszegényebb és legrászorultabb embereken segítsenek. A Társulatnak köszönhetően az Egri norma a szegénygondozás országos normájává vált. A nővérek a legszegényebbeket igyekeztek megtalálni és ahol lehetett a helyszínen látták el a rászorulókat. A magatehetetleneket szeretetotthonba víve halálukig gondozták.
1931-ben Ludány földesura gr. Pejacsevich Mikó Endre eladta minden falubeli tulajdonát, eladott birtokainak egy részéből jött létre a Horka nevezetű falurész. A Ráday-féle kastélyt a Szegénygondozó Nővérek Szmrecsányi Lajos egri érsek segítségével vásárolták meg. Az első nővérek 1931. szeptembe 19-én érkeztek Ludányba, október 3-án a plébániatemplomban megtörtént az első ludányi „beöltöztetésük”, melyet P. Oslay Oswald személyesen végzett. A kastély területén levő saját kápolnájukat 1931. november 1-én áldották meg, védőszentjük a Szentséges Szív lett. A zárdalelkész és a zárda lelki igazgatója – egy rövid időre – P. Oslay Oswald lett. Miután a Társulatot tartománnyá emelték, a szerzet egyházi joghatósága Pálók Mária Franciska (a rend egyik alapítója) ludányi újoncmestert nevezte ki tartományfőnöknővé. A ludányi szeretetház a főnöknő és titkárnőjének állandó tartózkodási helye, a rendnek pedig tartományi székháza lett, innen vezetve a 30-as évek végére 48 zárdával rendelkező Társulatot. Mária Franciska haláláig, 1979-ig látta el legfőbb elöljárói hivatását. 1934-ben Bayler István ludányi plébános Oslayval együtt felvetették egy járási szeretetház gondolatát, és több évi tárgyalás után 1937 márciusában nyílt meg a Szeretetház és Üdülő. Erre a célra a nővérek a kastélyhoz tartozó versenyistállókat és cselédlakásokat engedte át. A szeretethát 60 fő befogadására volt alkalmas, az üdülőben pedig egy közfürdő is létesült, mely az egész környéken páratlan volt.
A világháború kitörése után a Szeretetházban lengyel menekülteket fogadtak be. 1940. nyarán egy kis kápolnát építettek a zárda területén. 1944 végén ’45 elején a község a front közepén állt. Orosz repülők többször lőtték és bombázták a falut, egy bomba éppen a zárda falai mellé helyezett benzines gépkocsikat találta el, ezek felrobbanása megrongálta a kastélyt. 1945. februárban román hadikórház lett a zárdából.
A front elvonulta után egy évvel, 1946. június 21-én Mindszenty József itteni látogatása során a zárdában szállt meg. 1948-ban a rend Ludányba tartotta meg a háború utáni első általános káptalanát. Sötét fellegek gyülekeztek a 40-es évek végén a katolikus egyház felett, melynek szele már 1948-ban érintette a községet. Ekkor államosították ugyanis a katolikus iskolákat. 1950-ben megtörtént a szerzetesrendek erőszakos feloszlatása. Sorsát a Társulat sem tudta elkerülni. Még ugyanebben az évben országosan 300 nővérnek kellett beszüntetnie tevékenységét. 1950. június 10-én 150 apácát szállítottak a Ludányi rendházba, ahol 1 hónapig tartózkodtak, majd innen Jászberénybe víve szétengedték őket. A rend ezután Ausztriába telepedett át és csak a demokratikus átmenet után, 1990-ben indították újra közösségi életüket Magyarországon. A rend feloszlatása után a kastély előbb SZÖVOSZ iskola, majd pedig ideg és elmegyógyintézet lett, ahol a nővérek egy része is tovább folytatta munkáját. Az egykori Ráday kastély jelenleg is ezt a funkcióját tölti be, az idők folyamán modern épületekkel gazdagodva.
írta: Kovács Krisztián
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)