Isten
terve ugyanis az, hogy életünk ne vesszen el a banalitásban, ne
ragadjon bele a mindennapi szokások tunyaságába és ne maradjon tétlen
olyan döntések előtt, amelyek új értelmet adhatnak neki. Az Úr nem
akarja, hogy megelégedjünk azzal, hogy tengünk-lengünk, nem akarja, hogy
azt higgyük, lényegében nincs semmi, ami megérné a szenvedélyes
erőfeszítést, nem akarja, hogy kioltsuk belső nyugtalanságunkat vagy
lemondjunk új utak kereséséről. Ha néha megajándékoz egy „csodálatos
halfogás” élményével, azért teszi, mert segíteni akar, hogy felismerjük,
közülünk mindenki – különféle módon – valami nagyra hivatott és hogy
életünk ne akadjon meg az értelmetlenség hálójában, ami megbénítja a
szívet. A hivatás tehát meghívás arra, hogy ne a parton álldogáljunk
hálókkal a kezünkben, hanem azon az úton kövessük Jézust, amelyet ő
eltervezett a mi számunkra és a körülöttünk élő emberek javára és
boldogságára.
Ferenc pápa
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése