Ez az a nap, amelyet az Úr adott, hogy ujjongjunk és örvendezzünk (Zsolt 117,24).De mi is tulajdonképpen ez a nap? Hiszen aki ezt adta, az az élet forrása, a fény kezdete, a világosság szerzõje, vagyis az Úr Jézus Krisztus, aki saját magáról mondja: Én vagyok a nappal; aki nappal jár, nem botlik meg (vö. Jn 8,12), azaz, aki mindenben követi Krisztust, az majd az õ nyomában eljut az örök fény trónusához; hiszen õ maga – amikor még itt, e földön élt – így imádkozott értünk az Atyához: Atyám, azt akarom, hogy ahol én vagyok, ott legyenek velem azok is, akik hittek bennem, hogy miként te bennem vagy, és én benned, úgy legyenek õk is bennünk (vö. Jn 17,20).(Egy ókori szerzõ húsvéti szentbeszédébõl)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése