Krisztus szenvedése - ma

Elárulták Jézusomat.
Nemcsak kétezer évvel ezelőtt árulták el Őt.
Nemcsak a Getszemánéban árulták el Őt.
Nemcsak Júdás, a tanítvány árulta el Őt.

Uram,
sokszor; tegnapelőtt, tegnap és ma elárulnak téged.
Az én házamban árulnak el téged;
én vagyok az, aki elárultalak.
Nem csókkal árultalak el mint Júdás,
de elmulasztottam a hit cselekedeteit.
Nem ezzel a köszöntéssel árultalak el:
,,Üdvöz légy, Mester!'',
hanem elmentem a testvérem mellett
és nem üdvözöltem néhány barátságos szóval.
Uram, ne engedd, hogy életemet mint Júdás fejezzem be!

Megtagadták Jézusomat.
Nemcsak nagycsütörtök este tagadták meg Őt.
Nemcsak a főpapi palota udvarában tagadták meg Őt.
Nemcsak Péter tagadta meg félelmében Őt.

Uram,
milyen sokszor megtagadtalak, szégyelltelek.
Hányszor elvették az emberek bátorságomat a bizonyságtételhez,
hányszor becsültem többre a világ tüzét.
Segíts Uram, hogy megbánjam és visszaforduljak, mint Péter!

Megfeszítettek Jézusom,
nemcsak azok, akik ,,Feszítsd meg!''-et kiáltottak.
Megfeszített téged
nemcsak Pilátus az ő ítéletével.
Megfeszítettek,
nemcsak a katonák, akik megsebeztek téged.

Uram,
elbizakodottságom, gőgöm nem kevesebb
mint azoké a zsidóké;
félelmem - az igazság mellé kiállni -
nagyobb, mint Pilátusé;
kishitűségem mélyebb sebeket ejtenek rajtad,
mint a római zsoldosok szegei.

Ó, Jézus,
aki így imádkoztál: ,,Atyám, bocsáss meg nekik!''
bocsáss meg nekem is.
Akkor az én bűnös, régi életem megfeszíttetik,
és meghal és feltámad veled új, szent életem.