Mária aggodalom nélkül siet, egész életén át

Mária a Magnificat énekén keresztül lesz az evangélium pedagógusa – kezdte beszédét a Szentatya. A Szűzanya tanít minket a misszió és a reménység művészetére, amihez nem kellenek nagy szavak, sem programok, mert az ő módszere egyszerű: megy és énekel, ahogy az evangélium elénk tárja őt az angyali üdvözlet után. Mária aggodalom nélkül siet Erzsébet háza felé, Jézushoz siet Kánában a bor fogytakor és már ősz hajjal siet a Golgota felé, hogy ott álljon a kereszt tövében.  Ferenc pápa

„Magasztalja lelkem az Urat...”

Böngészem az átdolgozott és felújított, több mint harmincezer címszót tartalmazó Idegen szavak és kifejezések kéziszótárát (Akadémia Kiadó 2003.), és felütöm a Magnificat szónál. Csalódom. Ugyanaz a tárgyi tévedés – Máriát dicsõítõ ének a római katolikus liturgiában – a fogalom értelmezésénél, mint az 1957-ben megjelent elsõ, majd azt követõ bõvített kiadásoknál. Hiába, a negyven év nem múlt el nyomtalanul. Pedig a szerkesztõknek csak a Bibliát kellett volna fellapozniuk.

A katolikus liturgiában canticumnak (kiséneknek) hívják azt a zsoltárszerû éneket, melynek szövege az Újszövetségbõl való és Lukács evangéliumában található alfabetikus sorrendben az alábbiakban:

Benedictus (Lk 1.68-79); Magnificat (Lk 1.46-55); Nunc dimittis (Lk 2.29-32).

Magyarázatra szorul a horae canonicae (imaórák) fogalma is. A katolikus szertartásrendben a zsolozsma egyes imádságainak elmondására kijelölt órák, illetve a hozzájuk tartozó imádságok. A középkori szerzetesek közös imádságokra gyûltek össze ezekben az idõpontokban. A hét idõpont és a hét imádság: matutinum hajnalban (a név is hajnalit jelent latinul); prima 6 órakor (elsõt jelent, mert az ókori számításban reggel 6 volt a nap elsõ órája); tertia [tercia] 9 órakor ('harmadik'); sexta délben ('hatodik'); nona 3 órakor ('kilencedik'); vesperas 6 órakor ('esti'; még 'vecsernye'); és completorium napnyugta után ('bevégzés'). Egy hétre és a hét-hét alkalomra elosztva elimádkozzák (régebben el is énekelték) mind a 150 zsoltárt, valamint himnuszokat, olvasmányokat és imákat. (Ez a zsoltárbeosztás II. Vatikáni Zsinat után némileg módosult.)

A Benedictus a canticumok egyike, Zakariás hálaéneke fiának, Keresztelõ Jánosnak születése alkalmából. Ugyanezzel a szóval kezdõdik a Sanctus második sora a misében; egyházzenei mûvekben gyakran önálló tétel. A latin szó annyit jelent: 'áldott'.

A Nunc dimittis az agg Simeon hálaéneke; amikor Jézust – 8 nappal születése után – bemutatták a templomban és Simeon karjába véve az Üdvözítõt, ezt énekelte. Az ének latin kezdõszavai azt jelentik: 'Most elbocsátod' (a te szolgádat Uram).

A Magnificat (lat. 'magasztalja'), a Boldogságos Szûz dicsõítõ és hálaéneke, melyet akkor mondott, amikor meglátogatta Erzsébetet, aki mint Megváltója anyját köszöntötte õt. A Szent Szûz énekkel ad hálát megváltottsága kegyelmeiért. Az ének latin szövege e szavakkal kezdõdik: Magnificat – anima mea Dominum. Et exsultavit spiritus meus: - in Deo salutari meo... Tudnunk kell még, hogy a Magnificat a zsolozsma állandó része. A latin szertartásban az esti dicséret canticuma, a bizánci liturgiában viszont a reggeli. Átvette a katolikus liturgiából a reformáció is; latinul, majd Luther fordításában németül is énekelték. Magnificatnak hívják a zeneirodalomban az említett evangéliumi szakaszra énekelt dallamot és nagyobb zenemûvet. A XV. sz. óta többszólamú vokális megzenésítései is ismertek. Gregorian dallamai díszesek, ünnepélyesek.

A pádovai Scrovegni-kápolnában látható Giotto Vizitáció címû nagyméretû freskója, mely a két tiszta, nemes jellemû asszony találkozását ábrázolja. A késõgótika egyszerû vonal- és színvilágával jól érzékelteti Mária és Erzsébet szeretetteljes rokoni kapcsolatát. Vajon meg tudja-e érteni ezt a csodálatos képet az, aki nincs tisztában a Magnificattal. De utalhatnánk Botticelli hasonló témájú festményére is (Firenze, Uffizi 1480.k.), ahol a mûvész angyalok körében festi le Máriát. Bámulatos és felemelõ, a gótikus szobrászat csúcsának tekinthetõ a Magnificat a svájci Fribourg székesegyházában is.

Meg tudjuk érteni, át tudjuk érezni e mûalkotásokat a világ egyik legszebb imájának mélyebb ismerete nélkül? S ha már a vizitációt említettem, nem állhatom meg szó nélkül az említett és jogosan kritizált idegen szavak szótárának e szóhoz fûzött magyarázatát sem: „a Jézust méhében hordozó Szûz Mária és a Keresztelõ Szent Jánossal terhes Erzsébet találkozásának jelenete, ill. ennek ábrázolása a keresztény mûvészetben”. Mennyivel szebben fejezi ezt ki csodaszép nyelvünk, amikor azt mondja, hogy a gyermekét váró Mária látogatása idõs rokonánál, Erzsébetnél, aki Keresztelõ Jánost hordta méhében, s kettõjük találkozása, mint képzõmûvészeti ábrázolás tárgya. A legszebb vizitációk egyike minden bizonynyal a magyarországi M.S. mester (1506) alkotása.

A Magnificat megértéséhez vissza kell mennünk a Találkozáshoz (Lk 1,39-56.).

Mária és Erzsébet találkozása összefûzi a János és Jézus születésének hírüladásáról szóló két elbeszélést, de a születésükrõl és a gyermekkorukról szólókat is. Az Erzsébettel való találkozás mélyebben megértetteti Máriával a saját üzenetét és hálatelt szívvel dicsõítõ éneket zeng Isten üdvözítõ mûködésérõl.

Röviddel az angyali üdvözlet után Mária útja Názáretbõl Júda egy városába vezet. A vándorút végén Mária belép Zakariás házába és üdvözli Erzsébetet, aki eltelik a Szentlélekkel. Erzsébet dicsõítõ énekének végsõ szavaival boldognak magasztalja Máriát. Boldog vagy, mert hittél. Mária azért lett Jézus Krisztus anyja, mert hívõ engedelmességgel igent mondott az angyali üzenetre.

Az angyal üzenetébõl, a lélektõl eltöltött Erzsébet prófétai szavaiból és az Írásból Mária felismeri, milyen nagy dolgot tett vele az Úr.

Mária himnikus evangéliuma Isten dicséretének akkordjaival kezdõdik, majd megénekli a hatalmas szent és irgalmas Istent, üdvözítõ tevékenységének alaptörvényeit és ígéreteihez való hûségét dicsõíti. Ez a messiási-eszkatológikus öröm áthatja Mária szívét és lelkét. Mária az alacsonyakhoz, vagy kicsikhez és a szegényekhez számítja magát és ez a boldognak hirdetés is  – amit Erzsébet kezdett is –  soha nem ér véget. Minden nemzedék hallatja hangját Mária dicséretében. Éneke kezdetén arról az üdvösségrõl beszélt, amelyet Isten neki magának készített, a végén pedig arról, amely népére virradt. Ami Máriával történt, az megy végbe Isten egyházában is. Mária anyasága minden mást felülmúl. Õ annak a Messiásnak szûzi anyja, akitõl áldást kap a föld minden népe és anyasága minden más anyaságot megkoronáz.

Mária Isten iránti háláját a Magnificatban az ószövetségi énekek nyelvén fejezi ki. Éneke Isten népének éneke lesz. Az egyház azért éneki a Magnificatot esti imája közben, mert elmélkedve ekkor tekint végig a nap történésein.

Udvarhelyi Olivér