Ludány ahol a Ferences Szegénygondozó nővérek Anyaháza volt 2/1.

Szegénygondozó nővérek szeretetét örökíti meg ez a freskó

Az egykori Alsó- és Felső Ludány találkozási pontjánál található Szent András apostol tiszteletére felszentelt templom története, az Árpád-ház kihalásáig, 1301-ig nyúlik vissza. Ekkor már, mint meglévő épületről beszél a forrás, így minden bizonnyal az Árpád korban készült el (valószínűleg a tatárjárás után, mikor is, az Ipoly menti templomok is áldozatul estek a pusztításoknak). Az 1332-1337. évi pápai tizedösszeírás kapcsán ismerjük meg az egyházközség első név szerinti plébánosát Michael atyát. A XVI. században, majd a XVII. század második felében a település oszmán megszállás alá került. Az 1680-as évek felszabadító harcai, majd az azt követő pestisjárvány következtében, Ludány egy időre lakatlanná, a templom tűz martalékává vált. Az 1680-as évek végére, 90-es évek elejére visszatért lakosság, minden bizonnyal helyreállította a romos templomot, és ezután ajánlották fel először Szent András apostol tiszteletére. A jelenlegi egyházi épület 1760-61 folyamán épült a régi templom helyén (amit 1760-ban bontottak le) és Szent András apostol tiszteletére szentelték fel. A XIX. század második felében mind a parókián, mind a templomon többször végeztek felújítási munkálatokat. A XX. század elejére ismét szüksége mutatkozott a templom felújításának. 1913-ban kívül-belül megújult az épület. 1914-ben egy héttel a Nagy háború kirobbanása előtt adták át a templom máig használatos orgonáját, melyet a temesvári orgona gyáros Wegenstein Lipót és fiai cég épített. 1924-ben villám csapott a toronyba, súlyos kárt okozva benne. 1928-ban az egy hajós templomot kereszthajóval bővítették. 1930-ban a Szent Imre év kapcsán a községi közgyűlés kimondta, hogy a templom melletti teret Szent István fiának tiszteletére, Szent Imre térnek nevezik el. Az építőmester hanyagsága miatt 1939-ben ismételten szüksége mutatkozott az épület renoválásának. Ekkor a kereszthajókat mellékhajókká bővítve, az épület elnyerte mai formáját. Az 1944-45-ös helyi harcokban, a templom déli oldala ágyúbelövést kapott, több találat érte a tetőt is, melyet később a hívek közös munkával kijavítottak. 1946 őszén megkezdték a megrongálódott templom és a torony helyreállítását. A 1970-es évek végén a templom ékes szószékét elbontották, díszes falfestményeit puritánabb freskókra cserélték. Az utóbbi években kívül-belül megújult a Szent András plébániatemplom, melynek a 2008 év végén felújított tornyát, Szent Család vasárnapján (december 28.) dr. Beer Miklós váci megyéspüspök, ünnepélyes keretek között szentelte fel. Külsejét vizsgálva: vaskos homlokzati középtorony. A második emeleten félköríves ablakok, csúcsív, óra, párkány, új gúlasisak. A kórus felé a régi hajórészen két-két ablak. A kórusrésznél az oldalfalakon egy-egy ajtó. Belseje: Eredetileg a torony alja volt a szentély. Ma ez a sekrestye. Keresztboltozatos és három boltíves. A szentély fiókos cseh süvegboltozású. A szentély felőli régi két barokk boltívet áttörték és két mellékhajót építettek hozzá. Ívnyílásos falazott orgonakarzatot építettek és mögötte félemelet magasságban helyezték el az orgonát. 

 

Forrás:Ludányhalászi