Találjunk időt elajándékozni Istenre és felebarátainkra 3/2

 

A második ige a születni. Szent Pál hangsúlyozza, hogy Isten Fia „asszonytól született” (Gal 4,4). Egy csodálatos dolgot mond el néhány szóban, azt, hogy az Úr úgy született, mint mi. Nem felnőttként, hanem gyermekként jelent meg; nem magától jött a világra, hanem egy asszonytól, miután kilenc hónapot töltött az anya méhében, akinek megengedte emberségének szövését. Az Úr szíve Máriában kezdett dobogni, az élet Istene tőle kapott oxigént. Azóta

Mária Istennel egyesít bennünket, mert Máriában Isten a testünkhöz kötötte magát, és soha többé nem is hagyta el azt.

Mária – Szent Ferenc így szerette mondani – „testvérünkké tette a fölséges Urat” (Szent Bonaventura: Legenda maior, 9,3). Ő nemcsak a híd köztünk és Isten között, hanem több annál:

ő az út, amelyen Isten végighaladt, hogy elérjen bennünket, és ő az út, amelyen nekünk is végig kell haladnunk, hogy elérjük őt.

Márián keresztül úgy találkozunk Istennel, ahogy ő akarta: gyengédségben, meghittségben, testben. Igen, mert Jézus nem egy elvont eszme, hanem konkrét, megtestesült, asszonytól született, és türelmesen nőtt fel. A nők ismerik ezt a türelmes konkrétságot: mi, férfiak, gyakran elvontak vagyunk, és azonnal akarunk valamit; a nők konkrétak, és képesek türelmesen szőni az élet szálait. Mennyi asszony, mennyi anya van, aki így szüli és szüli újjá az életet, jövőt adva a világnak!

Nem azért vagyunk a világon, hogy meghaljunk, hanem hogy életet adjunk.

Isten szent anyja arra tanít, hogy az első lépés ahhoz, hogy életet adjunk annak, ami körülvesz bennünket, az, hogy szeretjük azt magunkban. Mária a mai evangélium szerint „mindent megőrzött szívében” (vö. Lk 2,19). És a szívből születik a jó: milyen fontos a szív tisztán tartása, a lelki élet ápolása, az imádság gyakorlása!

Mennyire fontos a szív nevelése a törődésre, arra, hogy szeressük az embereket és a dolgokat!

Minden itt kezdődik, a másokról, a világról, a teremtett világról való gondoskodásnál. Nem sok értelme van ismerni sok embert és sok dolgot, ha nem törődünk velük! Idén, miközben újjászületésben és új gyógymódokban reménykedünk, ne hanyagoljuk el a törődést!

Mert a testnek szánt oltóanyag mellett szükségünk van a szívnek szánt oltóanyagra is: és ez az oltóanyag a törődés. Akkor lesz az évünk boldog, ha törődünk másokkal, ahogy a Szűzanya teszi velünk.

 Forrás:Magyar kurír