Adj nekem, jóságos Jézusom...

 

Nursiai Szent Benedek mindennapi imája

Adj nekem, jóságos Jézusom,

Téged megértő értelmet,

Téged átélő érzelmet,

Hozzád siető lelket,

Irántad buzgó bensőséget,

Rád bukkanó bölcsességet,

Téged felismerő világosságot,

Érted égő szeretetet,

Benned élő szívet,

Téged dicsérő tetteket,

A Te szavaidra hallgató fület,

A Te szépségedet szemlélő szemet,

A Te fölségedet magasztaló nyelvet,

Neked kedves életmódot,

A Tőled küldött bajokat elviselő békességet,

Hozzád vágyó hű kitartást,

És adj, Jézusom, boldog halált!

Jutalmazz jelenléteddel,

Fényes feltámadással,

És az örökké boldog életben add jutalmul magadat.Ámen

Uram, adj nekem hálás szívet, hogy mindig észrevegyem, több okom van a hálára, mint a panaszra

Szent II. János Pál pápa 2000-ben írta az alábbi gyönyörű imádságot.

Uram, köszönöm Neked az ajándékba kapott éveket és évtizedeket! Köszönöm az életem minden eredményét, amivel megörvendeztettél és minden kudarcát, amivel a korlátaimra figyelmeztettél.

Köszönöm a családtagjaimat, akik elviselnek, akik mellettem állnak és szeretnek.

Uram, kérlek, bocsásd meg, amit rosszul tettem, és amit elmulasztottam. Köszönöm, hogy te nem mész nyugdíjba, hanem ma is mindent megteszel az üdvösségemre.

Uram, adj nekem hálás szívet, hogy mindig észrevegyem, több okom van a hálára, mint a panaszra.

Ments meg az irigységtől, elégedetlenségtől, nyugtalanságtól, a minden-tudás látszatától és a mindent-jobban-tudás hazugságától, a gyanútól, hogy valaki mindig bántani akar.

Ments meg a közönytől, a házsártos, barátságtalan viselkedéstől, az örökös zsörtölődéstől, a rút önzéstől, a mindent elborító keserűségtől és a hiábavalóság nyomasztó érzésétől.

Uram, adj erőt, hogy békésen hordjam az öregkor terheit, humorral fogadjam a feledékenységem jeleit, erőtlenségemet, érzékszerveim tompulását, testi-szellemi erőm hanyatlását.

Uram, adj bölcs szívet, hogy meg ne feledkezzem a végről itt, és a kezdetről odaát.

Kérlek, adj kedvet a munkához, amit még elvégezhetek.

Tégy hasznossá, hogy ne érezzem csak tehernek magamat és adj alázatot, hogy belássam egyre inkább másokra szorulok.

Adj kedvet az imádsághoz, a Veled való beszélgetéshez.

Adj világosságot, hogy jól lássam magam, és jól lássak másokat is.

Adj jókedvet és nyitottságot, hogy még mindig tudjak befogadni és adj szeretetet, hogy ne csak panaszkodjak mások hidegsége miatt, hanem árasszam a szereteted melegét.

Uram, maradj az, ki mindig voltál: a megbocsájtó Édesatyám.

Ez indítson arra, hogy én is tudjak megbocsájtani.

Ne engedd, hogy valaha is fáradt legyek a köszönet-mondáshoz.

Ne engedd, hogy valaha is abbahagyjam a dicséretedet.

Tartsd meg és növeld a hitemet.

Szólj Uram, még hallja a Te szolgád.Ámen.

Amikor kérnek, ne felejts el adni

 

Ahogy megváltoztatod a saját életedet, ugyanúgy változtasd meg a körülötted élőkét is. Amikor kérnek, ne felejts el adni. Amikor kopogtatnak nálad, nyiss nekik ajtót. Amikor elveszítenek valamit és eljönnek hozzád, tegyél meg minden tőled telhetőt, hogy megtalálják, amit elvesztettek. De előbb kérj te magad, kopogtass te magad, és keresd meg te magad mindazt, amit elvesztettél az életedben. Paulo Coelho

 

Különbözõk azonban a Lélek adományai

Krisztus mindannyiunkért, bûnösökért vállalta a halált, és példájával arra tanít, hogy nekünk is hordoznunk kell azt a keresztet, amelyet a test és a világ rak azok vállára, akik a békét és az igazságosságot keresik. Krisztus, aki feltámadásával átvette uralmát – õ kapott meg minden hatalmat égen és földön –, Lelkének erejével mindjárt mûködni kezdett az emberek szívében: nem csupán a túlvilág vágyát ébreszti fel, hanem éppen ezáltal élteti, meg-tisztítja és erõsíti a nemes kezdeményezéseket, amelyekkel az emberiség nagy családja emberségesebbé teszi a maga életét,és e célja szolgálatába állítja az egész földet. Különbözõk azonban a Lélek adományai: egyeseket arra hív, hogy nyilvános tanúságot tegyenek az égi haza utáni vágyról, és ezt ébren tartsák az emberiségben, másokat arra szólít,hogy az emberek evilági szolgálatára szenteljék magukat, és szolgálatukkal készítsék elõ a mennyei ország alapanyagát.És mindenkit szabaddá tesz a Lélek, hogy megtagadja az ön-szeretetet, és minden természetes erõt az emberi élet szolgálatába állítva lendüljön neki annak a jövõnek, amelyben maga az emberiség lesz Istennek tetszõ áldozati ajándékká.(A II. vatikáni zsinat Gaudium et spes kezdetû,az Egyház és a mai világ viszonyáról szólólelkipásztori konstitúciójából)

Istent is megláthatják az emberek, ha lelkük szeme nyitvavan

Ha valaki azt mondja: Mutasd meg nekem a te Istenedet, én azt válaszolom neki: Mutasd meg nekem elõbb a te emberedet, és én azután megmutatom neked az én Istenemet, így lesz aztán nyilvánvalóvá, hogy lelked szeme lát-e, és szíved füle hall-e.Amint ugyanis azok, akik testi szemükkel látnak, felfogják a földi dolgokon végbe menõ változásokat, vizsgálják a dolgok közötti különbségeket, így: a fényt és a sötétséget, a fehéret és a feketét, az alaktalant és a szép formájút, az egymáshoz illõt vagy nem illõt, a szabályosat vagy szabálytalant, a tagjaiban arányosat vagy csonkát, s ugyanez elmondható a füllel kapcsolatban a hangok magasságáról vagy mélységérõl,illetve a vidám hangzatok megkülönböztetésérõl: ugyanígy mûködik a szívnek a füle és a léleknek a szeme is, hogy Istent érzékelni tudja.Istent is megláthatják az emberek, ha lelkük szeme nyitva van. Bár mindenkinek van szeme, de mégis némelyek elõtt örök fátyol takarja el a nap szép világát. Az a tény pedig,hogy e vakok nem látnak, nem jelenti azt, hogy a napnak nincs világossága, hanem éppen azt mutatja meg nekik,hogy vak az õ szemük. Ugyanígy vakítja meg az ember lelki szemét a bûn és a gonosz cselekedet is.(Szent Theophilus antiochiai püspöknekAutolycushoz írt könyvébõl)

Ahol az ember szíve van, ott van a kincse is

 Ahol az ember szíve van, ott van a kincse is; az Úr pedig nem szokta megtagadni jó adományát azoktól, akik azt kérik.Tehát mivel az Úr jó, és leginkább azokhoz jó, akik hûségesen kitartanak mellette, ragaszkodjunk hozzá, legyünk vele egész lelkünkkel, egész szívünkkel, minden erõnkkel, hogy fényében legyünk, lássuk dicsõségét, és élvezzük a mennyei gyönyörûség kegyelmét. Arra a jóra irányítsuk figyelmünket, abban legyünk, abban éljünk, és ahhoz ragaszkodjunk, amely meghalad minden értelmet és minden megfontolást, mely örök békét és nyugalmat ad; ez a béke pedig minden értelem és elgondolás felett áll.Ez az a jó, amely mindent betölt, s mi mindnyájan benne élünk, és tõle függünk, nála nagyobb nincsen, hiszen isteni.Senki sem jó, csak egyedül Isten, tehát ami jó, az isteni, és ami isteni, az jó, ezért mondja a Szentírás: Ha megnyitod kezedet,mindenek jóval telnek el (Zsolt 103,28). Méltán Isten jósága révén kapunk minden olyan jót, amihez rossz nem keveredik.Ezt a jót ígéri a Szentírás a hívõknek, amikor ezt mondja: A föld legjavából esztek (Iz 1,19).Meghaltunk Krisztussal; Krisztus halálát hordozzuk testünkben, hogy Krisztus élete is megnyilvánuljon bennünk. Tehát már nem a saját életünket éljük, hanem Krisztusét, az ártatlanság, a tisztaság, az egyszerûség életét, és a minden erénnyel teljes életet. Feltámadtunk Krisztussal, hogy benne éljünk, hozzá emelkedjünk fel, hogy az a kígyó, amely megsebezte a sarkunkat, újra ránk ne találjon a földön.(Szent Ambrus püspöknek„Elfordulás a világtól” címû értekezésébõl)

Atyám, azt akarom, hogy ahol én vagyok, ott legyenek velem azok is, akik hittek bennem

Ez az a nap, amelyet az Úr adott, hogy ujjongjunk és örvendezzünk (Zsolt 117,24).De mi is tulajdonképpen ez a nap? Hiszen aki ezt adta, az az élet forrása, a fény kezdete, a világosság szerzõje, vagyis az Úr Jézus Krisztus, aki saját magáról mondja: Én vagyok a nappal; aki nappal jár, nem botlik meg (vö. Jn 8,12), azaz, aki mindenben követi Krisztust, az majd az õ nyomában eljut az örök fény trónusához; hiszen õ maga – amikor még itt, e földön élt – így imádkozott értünk az Atyához: Atyám, azt akarom, hogy ahol én vagyok, ott legyenek velem azok is, akik hittek bennem, hogy miként te bennem vagy, és én benned, úgy legyenek õk is bennünk (vö. Jn 17,20).(Egy ókori szerzõ húsvéti szentbeszédébõl)