Ferenc-Francesco

Szent Ferenc egyik nagy titka ez: kegyelemként újra fölfedezte, mit jelent a lelki szegénység, amit jó mindegyikünknek látni, ízlelgetni, mégpedig a gyakorlatban ízlelgetni, mert a mai világ egyik alapvető bajának orvossága. A lelki szegénység ugyanis nem az a nincstelenség és nyomor, ami ma a világot annyira gyötri és nagyon sötét dolgokat vetít előre. Az evangéliumi szegénység nem az, hogy valaki elvesztette a lakását, elvesztette a családját, elvesztette mindenét, hajléktalanul bolyong az aluljárókban – nem ez a lelki szegénység. Ferenc ezt fedezte föl.
Amikor ezen a fölfedező úton elindult, már elmúlt 20 éves. Az az embert szerető Krisztusnak a titka, hogy miért pont Ferencet szemelte ki erre és választotta ki erre. Őt, aki egy gazdag család egyetlen gyermeke. Minden ott volt körülötte, amivel egy gyereket el lehet kényeztetni. Még a nevében is megmutatkozik, mert beceneve van. A Ferenc-Francesco névnek nincsenek bibliai előzményei. Ez a név a papától származik, aki a kisfiú keresztelésekor azt mondta: János legyen a neve. Az lett. De ahogy cseperedett ez a gyermek, mind jobban megmutatkozott benne édesanyja – aki francia volt – kedvessége és szeretetreméltósága, s a papa, aki nagyon szerette a feleségét, úgy kezdte szólongatni, becézni a kicsi fiút: te kis francia! Francesco!