Fohász

Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erőt kérek a hétköznapokhoz. Taníts meg a kis lépések művészetére!

Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és forgatagában idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és tapasztalatokat! Segíts engem a helyes időbeosztásban!

Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében, elsőrangú vagy csak másodrangú fontosságának megítéléséhez!

Erőt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem a váratlan örömöket és magaslatokat!

Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie! Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek, kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk!

Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő bátorsága és szeretete az igazság kimondásához! Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások mondják meg nekünk.

Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit. Kérlek, segíts, hogy tudjak várni! Te tudod, hogy milyen nagy szükségünk van a bátorságra.

Add, hogy az élet legszebb, legnehezebb, legkockázatosabb és legtörékenyebb ajándékára méltók lehessünk!

Ajándékozz elegendő fantáziát ahhoz, hogy a kellő pillanatban és a megfelelő helyen - szavakkal vagy szavak nélkül - egy kis jóságot közvetíthessek!

Őrizz meg az élet elszalasztásának félelmétől! Ne azt add nekem, amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van! Taníts meg a kis lépések művészetére!

 Antoine De Saint-Exupery

 

a szegényekre, akiknek oly keserves az életük...

 

Boldog II. János Pál pápa imája az ÉLETÉRT

Ó, Mária,
ki az új világ hajnala
és az élők Anyja vagy,
rád bízzuk az élet ügyét:

Ó Anyánk, tekints a magzatok sokaságára,
akiket nem engednek megszületni,
a szegényekre, akiknek oly keserves az életük,
azokra férfiakra és nőkre, akik embertelen erőszak áldozatai,
az öregekre és betegekre,
akiket közömbösségből vagy hamis jóságból öltek meg.

Tedd meg, hogy akik hisznek Fiadban,
megismerjék és szeretettel hirdessék
korunk embereinek
az élet Evangéliumát.

Eszközöld ki számukra
a kegyelmet,
hogy mindig új ajándékként fogadják;
az örömöt,
hogy egész életükben emlékezve rá,
tiszteljék ezt az Evangéliumot;
és az állhatatosságot,
hogy bátran tanúskodjanak róla,

s így minden jóakaratú emberrel együtt építhessék
a szeretet és az igazság civilizációját
Isten, az élet Teremtője és szerelmese
dicséretére és dicsőségére

Ezen bizonyosság arra ösztökél, hogy hozzád siessek

 

 Jusson eszedbe, ó, legkegyesebb Szűzanya,
hogy soha nem fordult még elő, hogy valaki, aki védelemért,
segítségért vagy közbenjárásért fordult hozzád, segítség nélkül maradt volna.
Ezen bizonyosság arra ösztökél, hogy hozzád siessek, ó Szüzek Szüze, Édesanyám.
Hozzád jövök, igen, előtted állok, bűneimmel és bánataimmal.
Te, a Megtestesült Ige Anyja,
ne vesd meg kéréseimet,
hanem irgalmadban hallgass meg és válaszolj nekem.
Ámen.

Ne törődj vele! Te csak tedd a jót!

 Kalkuttai Szent Teréz anya 8 parancsolata

1. Amit az évek hosszú során át felépítettél, egy másodperc alatt romba dőlhet.
   Ne törődj vele! Te csak építs!
2. Ha valakinek segítesz az emberek haragudni fognak rád.
   Ne törődj vele! Te csak segíts, akinek szüksége van!
3. Minden telhetőt tegyél meg a világért, ezért rúgást fogsz kapni cserébe.
   Ne törődj vele! Te csak tedd, ami tőled telik!
4. Azt a jót, amit ma cselekszel, holnapra elfelejtik.
   Ne törődj vele! Te csak tedd a jót!
5. A becsületesség, a tisztesség, és az igazmondás támadhatóvá tesz.
   Ne törődj vele! Te csak légy becsületes, tisztességes és őszinte.
6. Az ember ésszerűtlenül gondolkodik, helytelenül cselekszik, és önző.
   Ne törődj vele! Te csak szeresd felebarátaidat!
7. Ha jót cselekszel, azt mások úgy tekintik majd, hogy hátsó szándék vezet.
   Ne törődj vele! Te csak tedd a jót!
8. Ha céljaid vezérelnek, hamis barátaid, és igaz ellenségeid lesznek.
   Ne törődj vele! Te csak kövesd a céljaidat!
   

 

Május a Szűzanya hónapja

 
“Szűz Máriát nem csak azért választotta ki Isten, hogy Jézus anyja legyen, hanem azért, hogy a mienk is” – mondta egykoron Boldog Brenner János. Május az égi édesanyánk, a Boldogságos Szűz Mária hónapja, melynek első vasárnapján az édesanyákat és a nagymamákat ünnepeljük. Hajdu István atya, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház káplánjának ünnepi gondolatait közöljük:

Minden esztendőben, amikor elérkezik május hava, az ember szívét betölti egy érzés, amely megerősíti őt a mindennapi teendőiben. Elmúlt a tél, a hideg, a bolondos április is tovaszállt. Május van. A nappalok hosszabbak és melegebbek, az éjjelek pedig hűvösek. A fák még inkább színesek, mint zöldek, virágaikban pompáznak. A rétekre fényűző, tarka szőnyeget terít a tavasz. Szárba szökkenek a vetések, amelyek megajándékoznak majd minket a mindennapi kenyérrel. Az ág ringatta fészkekben már új generációt költ a vadmadár, és dús orgonaillat köszönti reggel a felkelő Napot. Az ember terveket sző, hogyan alakítsa életét, mind egyénileg, mind közösségi szinten. Legyen az jövő, család, munka, a dolgos napok megtelnek élettel, mint a természet, még ha sok nehézség is adódik a mindennapokban.

Május van. Krisztus népe pedig Szűz Máriának ajánlja a legszebb hónap alkonyát. A májusi estéken a hívó harangszó, a Boldogasszonyt dicsérő énekeink felejthetetlen dallamai, a loretói litánia invokációi és az Eucharisztia előtt felszálló, imát szimbolizáló tömjénfüst éppen úgy elválaszthatatlan az egyházi év májusától, mint maga a Mária-tisztelet a keresztény élettől.

Ez a közel 800 éves (az 1500-as években Loreto városában már nyilvánosan végzett), a Boldogságos Szűz Máriát köszöntő és segítségül hívó imádság, a maga szépségével arra hívja tekintetünket, hogy mi is elmélkedjünk a Szent Szűz üdvösségrendjében betöltött szerepéről. Isten szűz Anyját, az erények hordozóját, az ószövetségi előképekben jövendölt Boldogasszonyt, az Oltalmazót, a Királynőt kéri: „Könyörögj érettünk!”. Kérjük Őt, mint gyermek az édesanyját, hogy segítsen bennünket. Segítsen, hogy mindig a mennyei Atya akarata szerint alakítsuk életünket, segítsen, hogy valóban megtegyük mindazt, amit Szent Fia mond nekünk, segítsen bennünket, hogy a Szentlélek elárasszon kegyelmével és Isten országának megjelenítői legyünk ebben a világban.

Szűz Mária a mi Anyánk, akire Jézus nagypénteken, agóniája közben rábízott minket, Szent János apostol képében. Így válunk valóban Jézus hiteles tanúivá, tanítványaivá, igazán húsvéti emberekké a történelem nagyszombatjain.

Szentatyánk, Ferenc pápa éppen ezért rendelte el „Mária az Egyház Anyja” emléknapját, Pünkösd főünnepét követő hétfőn: „A földi zarándokútját járó Egyház nap mint nap megtapasztalja Mária anyai közelségében, hogy küzdelmeiben nincs egyedül. Anyai kéz vezeti Isten népét az üdvösség útján. Az égen feltűnő nagy, a megdicsőült Istenanya számunkra nem valami távoli, szép szimbólum, hanem az Egyház reménycsillaga: Isten népe a teljességre, az örök boldogságra hivatott. Róma emeritus püspöke, XVI. Benedek pápa 2005 Nagyboldogasszony ünnepén elhangzott homíliájának gondolatai segítsenek bennünket, hogy felismerjük Máriának, az Egyház Anyjának mennyei, ugyanakkor hozzánk nagyon is közeli gondoskodásának, szerető figyelmének örömteli valóságát: A mennyben van egy édesanyánk. Az ég nyitva áll, a mennyországnak szíve van”.

Május van. Ilyenkor égi Édesanyánk mellett, a hónap első vasárnapján a földi édesanyákra is tekintünk. Köszöntjük saját édesanyánkat, akár itt, akár az élet túlsó partján van már. Köszöntünk minden édesanyát, akiknek Isten adta életünk legnagyobb szolgálatát. Mert édesanyánk nélkül nem lennénk ezen a világon. Ahogyan Isten szolgája, Mindszenty József bíboros mondja: „Is­ten vég­te­len böl­cses­sé­ge ezer és ezer mó­dot ta­lált vol­na ar­ra, mi­ként je­len­jék meg itt a föl­dön, hogy a meg­vál­tás mű­vét vég­hez­vi­gye, de azt az anyák ve­gyék ki­tün­te­tés­nek, hogy egy anyá­nak a kar­ja­in je­lent meg és egy anya ol­da­lán har­col­ta vé­gig is­te­ni éle­tét.” Maga a teremtő Isten szentelte meg az édesanyai hivatást. Hiszen Urunk Jézus Krisztus fogantatásával beteljesedett Isten terve, amelyet az emberről elgondolt. Ehhez pedig szükség volt egy názáreti ifjú lány igenjére, aki ez által anya lett, Istennek Szent Anyja. Méltó megköszöni ezért az édesanyáknak, hogy ők is igent mondanak, elfogadják a gyermekeket, akikkel Isten megajándékozza őket. Hosszan lehetne ecsetelni az édesanyai hivatás szépségét és magasztosságát, mégis minden szó kevés ahhoz, hogy ezt megtegyük. Amint a loretói litánia invokációi se tudják maradéktalanul kifejezni a keresztény ember kötődősét, szeretetét Szűz Máriához. Alapigazság, hogy minden emberi életet a hivatás tesz értékessé, mely olyan, egész életünket kitöltő, felkészültségre és állhatatosságra épülő program, amely se többet se kevesebbet nem kíván, mint az egész életünket a földön.

Május van, Szűz Mária hónapja, amikor bontakozik az élet és virágba borul a természet. Köszöntjük Isten Édesanyját, kérje Szent Fiát, hogy az életet szerető, az életért fáradozó hivatásunkban, mindannyian állhatatosak lehessünk.

Hajdu István
a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház káplánja

Forrás: Egyházmegyei Lelkipásztori Intézet

"amikor a megszentelt élet vonzását megéreztük"

 Mint minden meghívástörténetben, most is egy találkozásról van szó. Jézus a halászok mellett elhaladva megpillantja őket és közeledik feléjük… Olyan pillanat ez, mint amikor azzal a személlyel találkoztunk, akivel eldöntöttük, hogy házasságban megosztjuk egymással az életünket, vagy mint amikor a megszentelt élet vonzását megéreztük: egy találkozás meglepetését éltük át és ugyanebben a pillanatban megsejtettük egy olyan öröm ígéretét, amely képes betölteni az életünket. Így fordult Jézus azon a napon a Galileai-tenger partján e halászok felé, „megtörve a normalitás bénultságát” (Szentbeszéd a Megszentelt Élet 22. világnapján 2018. február 22.). És rögtön egy ígéretet is tett nekik: „Emberek halászaivá teszlek titeket” (Mk 1,17).

Ferenc pápa

Ó Mária, Isten anyja! Köszöntjük Szűzanyánkat, mindannyiunk édesanyját!

 Ó, Mária, Isten Anyja,
Énnekem is jó Anyám!
Szívemnek szent lángbuzgalma
Dicsér későn és korán.
Bánatomban, örömömben,
Jó, balsorsban csak azt zengem:
Üdvözlégy, Szűz Mária,
Üdvözlégy, Szűz Mária!

Hajnal keltén ha megkondul
Magas tornyon a harang,
Mintha szózat szállna égből,
Imára kelt fel e hang.
Megköszöntlek, szép szűz hajnal,
Ezt rebegem az angyallal:
Üdvözlégy...

Ha délre száll az arany nap,
Szól a harang újólag,
Érzelmeim Hozzád vonnak,
Ismét Téged áldalak.
Áhítattal, csöndes halkkal,
Ezt sóhajtom forró ajkkal:
Üdvözlégy...

Ha feljön az est csillaga,
Munkámat bevégezem,
Istenemnek hálát adva,
Feléd tárul két kezem.
Az estéli harangszóra,
Indul nyelvem e szép szóra:
Üdvözlégy...

Hű gyermeked leszek mindig,
Ígérem ezt, Szűzanyám.
Ó, el ne hagyj engem soha,
Oltalmazó Pátrónám!
Benned bízva, Téged áldva,
Csak e szó jön az ajkamra:
Üdvözlégy...