A szerzetesi fogadalmakról

A szerzetesi fogadalmak alapja maga Jézus személye és az ő szavai.

A fogadalmakat evangéliumi tanácsoknak is szoktuk hívni.

„A szolgák kapnak parancsot, a barátok viszont tanácsot, ahol parancs van, ott törvény uralkodik, ahol tanács, ott a kegyelem.” (Szt. Ambrus)

A szerzetesi fogadalmak Isten nekünk adott ajándéka, kivételes meghívás, Isten felkínálja az Ő szoros barátságát.

A Szeretet-Isten, amikor meghív a vele való életközösségre, meghagyja egész szabadságunkat: a szeretet nem erőszakolja rá magát a másikra. De a felajánlott szeretet választ követel. Isten minden ajánlata ajándék és mint ilyen azt kéri, hogy szabadon és szeretettel elfogadjuk.

Isten már a kezdetekben szövetségre lép az emberrel: pl: Ádám, Noé, Ábrahám, ez a szövetség egy kölcsönös egymásnak való odaadás. Mindig Isten a kezdeményező, az ember, amikor szövetséget köt Istennel válaszol az ő meghívására.

Ábrahám-a hit atyja és a szerzetesi hivatás példája. Isten azt kéri tőle, hogy hagyja el földjét, rokonságát, vonuljon ki arra a helyre, amelyet ő mutat neki. Isten megígéri Ábrahámnak, ha ezt megteszi sok nép atyja lesz, úgy megsokasítja, mint égen a csillagok, és áldást nyer benne a föld minden népe. Mivel Ábrahám hitt Istennek és feltétlenül bízott benne, Isten ígéretei beteljesedtek életében.

Hasonló dolog történik azzal, aki meri életét rátenni Isten ígéretére, Isten nagy dolgokat ígér és ad annak, aki érte elhagyja földjét, apját, anyját, testvérét, rokonságát.

Hármas szerzetesi fogadalomról szoktunk beszélni: tisztaság,

szegénység,

engedelmesség.

Vannak szerzetesrendek, ahol egy negyedik fogadalom is van: pl. jezsuitáknál: a pápának való engedelmesség fogadalma. A negyedik fogadalom valójában benne van a többi háromban csak valamit még lényegesebben akar kifejezni.

A három fogadalommal ellene mondunk a test kívánságának, a szemek kívánságának és az élet kevélységének. Ez a három dolog mentén vagyunk legjobban megkísértve életünk folyamán.

A szerzetesi fogadalmak lényege a szeretet, és elsődlegesen az Isten mindenekelőtt való szeretete. A szerzetes az evangéliumi tanácsok vállalásával arra törekszik, hogy megszabaduljon mindattól, ami visszatartaná őt a szeretet lángolásától és az istenszeretet tökéletességétől. A szeretet aktusa az önátadás, a teljes odaadás Istennek.

A tisztaság fogadalma nem pusztán a testre korlátozódik le, annál sokkal több először is a szív tisztasága. Isten az egész embert és személyiséget birtokba veszi és átjárja.

A szerzetes is jó dolognak tartja a házasságot, nem elutasításból születik a tisztasági fogadalom, hanem Isten iránti szerelemből.

Lemondásból nem lehet élni csak valamiért, valakiért rajongva, lelkesedve. ha valakinek a szívét már betölti valaki, oda más nem fér be, így kell érteni Krisztus szavát: vannak, akik a házasságra képtelenné tétettek a mennyek országáért.(Mt 19, 11)

A házasság és tisztasági fogadalom között nagyon vékony a különbség: az lenne jó családfő, vagy anyuka, aki jó szerzetes és az lenne jó szerzetes, aki jó családapa vagy anya. Itt inkább egy egzisztenciális lehetetlenségről van szó, ami az öröm miatt van.

Az Istennel való egyesülés lelki szinten valósul meg, nem anyagi érintkezés. Megerősíti a lelket, de semmiképpen sem elégíti ki azt a természetes vágyat, hogy egy emberi társsal eggyé váljék. Mégis teljessé teszi az embert és a lelki gazdagság visszahat a testre. A természetes ösztönök nem halnak ki, de utat engednek a Szentlélek új indításainak.

Pl: ha valakit a Szentlélek arra indít, hogy böjtöljön egy jó célért nem ígéri meg, hogy nem lesz éhes. Biztos, hogy éhes lesz. A Szentlélek segíti a böjtölőt, erőt ad neki, hogy kitartson szeretetből, azért a jó célért, amiért vállalta. Hasonlóképpen az Istennel való lelki egység, amelyből a szüzesség ered, nem elégíti ki a test vágyait, de a Szentlélek az egész embert felemeli egy másik, lelki világba, ahol Isten kegyelme még a testet is gazdagítja. Az Istennek szentelt személy vágya az Isten felé irányul, az Úr dolgaival törődik, ezért lesz képtelen a házasságra. A szépen megélt tisztasági fogadalom sok gyümölcsöt terem, pl. megnyitja a szerzetest a szegények, magányosok elhagyatottak felé, hogy azoknak legyen lelki anyja és atyja, akik nincs kitől szeretetet kapjanak.

Az Úr jegyajándékai: igazság, törvény, jóság, szeretet.

„Eljegyezlek magamnak örökre, eljegyezlek magamnak igazsággal és törvénnyel, jósággal és szeretettel, eljegyezlek magamnak hűséggel és ismerni fogod az Urat.” (Oz 2, 21-22)

                                                                                                          M. Klarissza

                                                                                              ferences szegénygondozó nővér

Hogy látogatja meg Isten Máriát?

Milyen ez a találkozás?

 Az angyali üdvözlet.

„Örülj kegyelemmel teljes, ne félj Mária

Isten soha nem vádol, Isten szava életadó teremtő szó: Mária az angyal szavára foganja Jézust- egy meghitt találkozás ez, melyben egy párbeszéd történik. Micsoda nagy szavakat hallhat Mária: kegyelemmel teljes, áldott az asszonyok között

Ez az egyszerű, alázatos fiatal lányt látogatja meg az Úr és választja ki arra a nagy méltóságra amelyre minden zsidó nő vágyott: hogy ő lehessen a Messiás édesanyja. Mindezt csendben, rejtetten teszi az Úr, nincs semmi nagy látványosság, sztár jelenet.

Azt gondolom Mária alázatossága volt az ami nagyon kedves volt az Istennek. Olyan fiatalon készen volt arra, hogy befogadja Jézust

A Szentlélek száll rád- mondja az angyal. Látványparádé helyett a Szentlélek az aki eltölti Máriát, birtokba veszi, lefoglalja, képessé teszi, hogy Jézust hordozza és a világra szülje. Amikor szívünkben nagy dolgok történnek, mindig ott van a Szentlélek és ahhoz, hogy a szívünk tisztuljon, alakuljon, szükségünk van a Szentlélekre, ő az aki megtanít minket imádkozni. Nélküle még azt sem tudjuk hogyan is imádkozzunk.

Mekkora túláradó öröm lehetett Máriában, hogy Jézust a szíve alatt hordhatja. Mária Jézust elsősorban a szívében hordozta és utána a méhében. Amikor mi Jézust hétről hétre magunkhoz vesszük az Eucharisztiában eláraszt-e bennünket az a nagy öröm? Jézus hozzám is egészen közel jön, velem akar egyesülni, eltölt-e emiatt túlcsorduló öröm és szeretet?

Minket is arra hív Isten, hogy anyja és jegyesei legyünk. erről ír szent Ferenc is, de nem a szerzeteseknek írja azt a levelet, amelyben erről ír, hanem az összes hívőnek:

Erre készülünk Adventben és minden nap, hogy Istennek méltó hajlékot készítsünk. Ehhez fontos, hogy a Szentlélekkel élő kapcsolatban legyünk- ő az elevenítő lélek és fontos, hogy adjunk időt Istennek, imádkozzunk. De ez ne egy egyoldalú monolog legyen, melyben elmondom Istennek ami bennem van és kész, az ima párbeszéd, mint az angyali üdvözlet: isten is szóhoz jut. Akkor tud szóhoz jutni ha időt és csendet adok neki. A csendre elsősorban nekem van szükségem, hogy meghalljam az Ő szavát.

Időt szánni az imára az életemben nem luxus, hanem olyan mint a levegővétel. Ahogy a testemnek szüksége van táplálékra különben meghalok, ugyanígy a lelkemnek is imára, különben meghalok. Lehet hogy egy egy étkezésünk kimarad, mert nem volt időnk enni, de azért minden nap eszünk, mert ez létszükséglet. Az ima ugyanígy létszükséget, nem adventi és nagyböjti desszert specialitás hanem, az ima életem alapja, éhezés az Istenre nem a szerzetesek privilégiuma

-          az ima élet, az ima gyógyít, az

-          ima öröm, az ima levegővétel, az

-           ima a szeretet nyelve az

-           ima vágyakozás az Istenre,

-          az ima Isten arcának szemlélése

-          az ima Isten szavának ízlelgetése

-          az ima csendes együttlét az Úrral, aki nevemen szólít, szeret és küld

-                     az ima két tekintet szeretetteljes találkozása

-          az ima minden

-          az imádság a legnagyobb hatalom a világon

-          az ima Isten jelenlétében való élet.

-          az ima szerető figyelem a másikra

-          az ima megtanít szeretni.

Mi segít, hogy Istennel találkozni tudjak?

-          szánjak időt az imára, az Istenre

-          teremtsek a napjaimban csendes időt

-          a lakásban, szobámban legyen egy imasarok, sámli, ahol Istennel lehetek.

-          éljek kiengesztelődött életet

-          az imádság ne az utolsó legyen az életemben, amikor már mindent kipipáltam elvégeztem és holtfáradtan berogyok az ágyba és akkor jut Istenre is 5 percem. Lehetnek ilyen napjaim, de ha minden napom ilyen, akkor ez a kapcsolat sorvadásnak indulhat.

-          Ne cseréljük fel az imát a karitatív cselekedetekkel: mert a jócselekedetnek az imából kell fakadnia.

-                     Az imádság nem helyettesíthető mással.– ahol a kincsed ott a szíved. Először adj időt Istennek az életedben és a szívedben és azután segíts máson.

-          Az ima és öröm viszonyáról Celanoi Tamás szent Ferencről írt életrajzából:

-          A lelki vidámság dicséretéről és a rossz hangulat rossz voltáról:

Az ellenség ezer kelepcéje és csalárdsága ellen a legbiztosabb szer a lelki vidámság – mondta szent Ferenc. Azt szokta mondani: „Akkor diadalmaskodik legjobban az ördög, amikor el tudja rabolni Isten szolgájától az örömét. Van neki valami pora, ebből amennyit csak akar, rá tud szórni a lelkiismeretre, s így be tudja mocskolni a tiszta lelkületet és a bűntelen életet.

Azonban a lelki ember életét betöltő öröm közömbösíti a kígyó mérgét. Az ördögök nem tudnak semmit sem tenni Krisztus szolgái ellen, ha látják, hogy szent öröm tölti el őket. Ha azonban Krisztus szolgája síros kedvében van, elkeseredik és panaszkodik, akkor könnyen fölemészti a szomorúság, vagy pedig a hiábavaló örömök felé fordul.”

Ezért Szent Ferenc állandóan azon volt, hogy vidám legyen a szíve, s hogy lélekben az örömöt megőrizze. A legkörültekintőbben kerülte a rosszkedv betegségét, úgy hogy rögtön imádkozni indult, valahányszor a szíve rosszkedvre hajlott. Azt mondta ugyanis: „Ha Isten szolgája valamilyen okból megzavarodott – ami előfordulhat – azonnal keljen föl, imádkozzon mindaddig, amíg a Mennyei Atya vissza nem adja neki üdvösséges örömét. Ha azonban sokáig tart a szomorúsága, s ha nem mossák le könnyek, maradandó bajt okoz a lélekben.”

-           

-          Ürögdi Ferenc: Minden Advent

-           

-          Minden Advent kegyelem: vétkem jóvátehetem

-                     Minden ádvent irgalom: Isten úr a viharon.

-          Minden Advent érkezés: átölel egy drága kéz.

-          Minden Advent ítélet: így kellene s így élek!

-                     Minden Advent remegés: Isten felé epedés!

-          Minden Advent ima is: Uram fogadj be ma is!

-          Minden Advent szeretet: betlehembe vezetett.

-          Köszönd meg hát a csodát: a Világ Karácsonyát.

Takács M. Klarissza sfps

A találkozás

Szeretettel hívlak benneteket egy örömteli találkozásra az Istennel.

Az Isten szólni akar hozzád, ki akar lépni a Szentírás lapjai közül és hozzád akar jönni.

Hogyan tudom a szívemet olyan állapotba hozni, hogy Jézus legyen a középpontban, hogy meghalljam az Ő hangját a mai napon, ebben az Adventben? Hogyan tudom a lényegre irányítani egész valómat ebben az Ádventben?

Isten vágyódik utánam, Isten éhes a szeretetemre, Istennek fontos vagyok, egészen különlegesen fontos vagyok. Erre a lelki napra elsősorban Isten hívott, ő szeretne ma itt különösen is találkozni veled. Isten minden nap elmondja neked, hogy mennyire szeret, hogy drága vagy a szemében, hogy az övé vagy. Te hányszor szoktad ezt neki elmondani és a tieidnek? Mindenkinek adok egy kis színes lapot és kérlek, hogy tedd fel a melletted ülő testvérednek és mond el neki ezt az Igét. (Erre a lapra az van ráírva szeretlek téged)

-          Advent a várakozás ideje. Szeretünk ma várakozni? Postán, gyógyszertárban, orvosnál, busznál? Hát nem annyira, sietünk és ezért türelmetlenek vagyunk, sok fontos dolgot kell szüntelen elintézzünk. Idegesek, haragosak leszünk, ha várakoznunk kell. Nem akarunk várni, várakozni, mert elfecsérelt időnek tűnik, és lehet azért is mert félünk attól ami/ aki szembe jöhet velünk. Pedig Isten azt kéri tőlünk, hogy tanuljunk meg várakozni. Minden Advent a végső nagy találkozásra készít fel bennünket. Aki halászni szokott, a halászok tudnak csendben türelmesen várni. Mire vágyódunk?: a karácsonyi legendára, a szentestére és a köré rakodott külsőségekre, hangulatra, ami ideig, óráig tart? Vagy szakítunk időt, hogy Istenhez, emberekhez fűződő viszonyunkat átgondoljuk, újra gondoljuk?

Advent az imádság és a bűnbánat ideje elsősorban. De ez nem egy búskomor,fejet lógató bűnbánat, hanem örömteli bűnbánat, örömteli várakozás. ha olyan valakit várok akit nagyon szeretek nemde öröm és izgatottság van bennem?

Isten örömteli várakozásra, örömteli bűnbánatra hív, Isten az öröm Istene.

Isten arra vágyik, hogy velem a legbensőségesebb, legmeghittebb módon találkozhasson. Ezt el is mondja Jézus a búcsúvacsorán: Jn 15, 11: „Azért mondtam nektek ezeket, hogy az én örömöm bennetek legyen, és örömötök teljes legyen.”vagy: Jn 17,13: …”ezeket elmondom a világban, hogy az én örömöm teljes legyen bennük”.

Az Istennel való mély és meghitt találkozásból öröm fakad.

Takács M. Klarissza

ferences szegénygondozó nővér

Elhunyt Balogh Klára M. Gizella nővér